Nagy Bálint
Az építész hídja
Rosta S. Csaba MADI mûve
„A képzômuvészet kellemes élvezeteket nyújt
számunkra. Az építészet természetesen hasznosságot
társít az örömhöz.”
Étienne-Louis Boullée
„A jelen tágassága aszerint alakul, hogy a múltnak
és jövônek mekkora részét foglalja magában.”
Mezei Árpád
A történelem során az épített környezet
objektumait rendszeresen átalakítják. Sok okból:
változnak a stílusok és a rendszerek, a befogadott technológiák;
életformák elavulnak, vagy elavultnak vélik ôket,
a város szerkezete, a benne élô közösségek
mozgásban vannak, stb. Az okok és a beavatkozás elôjele,
minôsége, erôszakossága kultúránként
eltérô. A huszadik század második felében
a beavatkozások száma a sokszorosára nôtt, és
a kommunikáció egyidejûsége jóvoltából
azonnal tudomást is szerzünk róluk. Tömeges jelenségrôl
van szó.
Néhány kiragadott példa: Régiónkban templomok
és zsinagógák sokaságából magtár,
bútorraktár, vívóterem, jobb esetben technika
háza lett. „A szocializmusban nincsenek szegények, elmebetegek”
szlogen jegyében nem építettek (elme-) szociális
otthonokat, így ezeknek vidéki kastélyok, kúriák
adtak otthont. Az udvarházak tsz-központokká alakultak.
Van pozitív hazai példa is: a mûveléssel felhagyott
fertôrákosi kôfejtô évtizedek óta látogatott
barlangszínház.
Észak-Amerika keleti partján a nagy iparvárosok kiüresedett
városrészeinek loftjai a változó életformákat
befogadni képes, vonzó lakásokká alakultak. New
Englandtól Vermontig divatos lakó- vagy hétvégi
házzá rendezték be a funkciójukat vesztett barnokat.
Nyugat-Európában értékes architektúrájú,
fontos városképi szerepet viselô, nagy ipari, közlekedési
létesítményeket terveztek át kulturális
intézménnyé. A legismertebbek ezek közül a
párizsi pályaudvar épületében 1986-ban megnyitott
Musée d’Orsay és a londoni Tate Gallery idén átadott,
dokkból átalakított új épülete.
A kilencvenes évtizedben a hazai kulturális, gazdasági
élet mozgékony szereplôi: kultúrmenedzserek, vendéglôsök,
mûgyûjtôk, képzômûvészek, építészek,
egyetemi hallgatók találtak néhány figyelemre
méltó helyszínt. A Vörösvári Ákos
fékezhetetlen energiájával létrehozott Elsô
Magyar Látványtár otthonosan rendezkedett be a Mujdricza
Péter segítségével áttervezett tapolca-diszeli
vízimalomban.
A Lévay Jenô által újra felfedezett Dorog–Esztergom
közötti dunai szénátrakó ez idáig Szellemi
átrakó, Váltótér, Repülô híd
neveken számtalan képzômûvészeti akció
inspirálója és modellje. Néhány általam
instruált építészhallgató a Biatorbágy
melletti (Matuska Szilveszterrôl elhíresült) viadukt és
környékének újrahasznosításával
kísérletezett. Többeket foglalkoztat a budafoki barokk
lôporraktár hasznosítása. A Trafó –
Kortárs Muvészetek Háza, a Fonó, a (zugligeti)
Remíz, a Dokk a budapesti kulturális és vendéglátó
világ bejáratott, változó építészeti
színvonalú, de karakteres elemei.
A Rosta S. Csaba választotta ipari mûemlék, a pinnyédi
Rábca-híd önmagában is egyedülálló,
kiváló alapanyag.
A burjánzó természeti környezetben álló,
ötven méter fesztávolságú, acélrácsos
szerkezetû híd ezernyolcszázötvenháromban
épült. 1908. július huszonkilencedikére virradó
éjszaka – egy darabban, két uszályon – új
helyére vontatták. A híd ritka szerencséje: elôször
helyet változtat, majd – felöltöztetve – funkciót.
(N. B. Az építészet ruha.)
A híd-múzeum ötletének különleges súlyát
a MADI-háttér adja. A MADI – Mozgás, Absztrakció,
Dimenzió, Invenció – nemzetközi mûvészeti
mozgalom. 1946-ban indult Buenos Airesbôl, kezdeményezôje
Carmelo Arden Quin. A MADI alapgondolatára Kassák, Moholy-Nagy,
Péri munkássága is nagy hatással volt. A MADI
elsô magyarországi bemutatkozásán, 1993-ban a Gyôri
Mûcsarnokban és a budapesti Kassák Múzeumban a
második avantgárd generáció (Csiky, Fajó,
Bak, Haraszty, Keserû) és fiatal mûvészek (Bányász,
Saxon, Marafko) állítottak ki. Azóta folyamatos a MADI
jelenléte a hazai és külföldi kiállítótermekben.
Fontos esemény volt az 1995-ös gyôri nemzetközi MADI
fesztivál. Az ott felajánlott mûvek alapozták meg
a Mobil MADI Múzeum anyagát.
A Nemzetközi MADI Múzeum Alapítvány 1997 végén
megbízta a gyôri RAS Stúdiót, Rosta S. Csaba építészt
az építészeti koncepció elkészítésével.
„Legyen ez a híd kedvenc találkozóhelye a kortárs
képzômûvészet barátainak, a modern építészet
és technika híveinek! Nem csak egyszerûen keresztül
lehet majd sétálni rajta és nézelôdni meg-megállva.
Reméljük mindenki be is akar menni. Mert odabent állnak
majd a kiállítások, a geometrikus-absztrakt mûvészet
szellemes, színes, formabontó és újabb formák
teremtésére indító darabjai. És lesz még
bent kávézó, olvasóterem, könyvesbolt is,
hogy sokáig maradhasson, aki jól érzi magát. Mert
legyünk ôszinték, egy hídon kiállítást
nézni, folyóiratot olvasni, ebédelni vagy éppen
konferenciát tartani rendhagyó dolog. A mi hidunk, a MADI Múzeumhíd
ilyen lesz.” Ez olvasható egy 1998-as, lelkes szórólapon.
Rosta azonosult a feladattal. A buja természeti környezet, a karakteres
ipari tárgy és a funkció példás harmóniáját
teremtette meg. Alaprajza – miként a víz felülete
– visszatükrözi a híd tartószerkezetének
ívét. Az új szerkezetek a híd elemeinek magától
értetôdô folytatásai. Rosta pontos érzékkel
egyensúlyozza ki a meglévô és a hozzáadott
tömegek arányát. Anyaghasználata az adottságokkal,
a választott stílussal és mondanivalójával
tökéletes összhangban van. Az üveg alkalmazása
járófelületként a technikai lehetôségek
határát tágítja, térelhatárolóként
a kint is vagyunk-bent is vagyunk illúzióját szolgálja.
A tetôteraszra felvezetô – a híd ívét
követô – lépcsô szellemes és bátor
megoldás.
A MADI a geometrikus-absztrakt képzômuvészet formai szabadságát
hirdeti, vidám, játékos és színes. Ebben
az értelemben Rosta S. Csaba MADI Múzeumhíd terve originális
MADI-mû.
A MADI Múzeumhíd tervezett átadásának idôpontja
2000. december 31. Ma már egyértelmû, hogy ebbôl
semmi sem lesz. A gyôri önkormányzat felajánlása
– a híd 99 éves bérletére – lejár.
Az alapítvány dolgozik a MADI gyûjtemény hivatalos
elfogadtatásán. Ennek egy része jelenleg – Mucha
József tulajdonos jóvoltából – megtekinthetô
a kôkapui (BAZ megye, Sátoraljaújhely, Pálháza)
Károlyi-vadászkastélyban mûködô hotelban.
Rosta S. Csaba építész vezetô, tervezô
BME Építészmérnöki Kar, Budapest, 1990
Munkái
RAS Galéria Hajó, Gyôr
Vízisí fogadóépület
ATS hajó, Bécs
Yachtkikötô, Gyôr
1996 Mûjégpálya, Gyôr
1997 Tóparti lakópark, Gyôr
1997 Termál Fürdô és Hotel, Kapuvár
1997–98 MADI MÚZEUMHÍD, Gyôr
1998–99 Bank és bevásárlóközpont, Tatabánya
1997–99 Árpád tömbrehabilitáció, Gyôr
1999 Patak utcai sorház, Gyôr
1999 Aranyossziget utcai ház, Mosonmagyaróvár
1999 Fôapátsági fogadóépület és
Üvegmuvészeti mûhelygaléria
1999 Lakópark, Nagykovácsi
1999 Mitsubishi szalon és szerviz, Gyôr
Céltorony és lelátó, Gyôr
Pályázatok:
1996 Expo’96 – híd pályázat
Vásárhelyi közúti híd pályázat
– I. díj
1997 Baross sétálóutca – szoborpályázat,
Gyôr
1998 Termál Fürdô és Hotel pályázat,
Gyôr
|
|
|
|