Nagy Bálint
Lehetett volna zarándokhely
Bán Ferenc varjúlaposi templomáról
Az építészet a formák rendszerbe szedésével
rendet teremt, letisztult szellemi alkotást hoz létre: a formákkal
érzéseinkre hat, plasztikai élményeket vált
ki, a kialakított kapcsolatrendszerrel mély visszhangot ébreszt
bennünk, hiszen olyan rend mértékét adja meg, melyet
a világegyetem rendjével összhangban levônek érzünk.
Amikor szellemünk irányát és szívünk
lüktetését meghatározza, megérezzük
a szépséget.
Le Corbusier
Az álmok értelmezésük szerint valósulnak meg.
Ez az ébrenlétre is érvényes.
Mezei Árpád
Ezerkilencszázötven és ötvenöt között
a franciaországi Ronchamp-ban Le Corbusier megépítette
a modern építészet máig legnagyobb hatású
épületét. Szentkirályi Zoltán szerint a
ronchamp-i zarándokkápolna az építés »poézisének«
olyan lehetôségeit tárta fel, mely fordulatot hozott a
XX. század építészetében. Ez a határkô,
ameddig az építészet történeti idôszaka
tart. Ami utána következik, az már napjaink építészete.
Ezerkilencszázötvenöt óta nem lehet úgy templomot
tervezni, építeni, mintha Ronchamp nem épült volna
fel.
A ronchamp-i templom az egyenes-derékszög elvre épülô építészet (Mezei Árpád) utáni Le Corbusier-i életmu csúcsa. Bán Ferenc jól tudta-tudja ezt. A Varjúlaposra tervezett templom terve nem tudom, mennyire tudatosan tiszteletadás a ronchamp-i építônek.
A mû, amelyrôl mostan szó van, egy kicsi kápolna. Alapterülete mintegy száz négyzetméter, tömege sem éri el a kisebb családi házak méretét. Kicsinysége ellenére monumentális. Szerkesztése fegyelmezett és feszes. Szoros rokonságban áll a román kori centrális templomokkal és a tizennyolcadik századi nagy franciák, EtienneLouis Boullée és társai mûveivel. Az építészet nem tûri a fecsegést írja a szerzô magáról.
Az épület két fô tömegbôl és az összekapcsoló átmeneti részbôl áll. Az egyik elem alaprajza három egymás melletti négyzet. Jobbról balra, lépcsôsen emelkedô tömeg, a legmagasabb tetején a toronysisakkal. A templomtér fô tömege egy ellipszis alapú, egyenes tengelyû, ferde metszésû csonka kúp. Az összekapcsoló elem vízszintes tengelyû, négyzet alapú, fél csonka gúla. A belsô térben pontosan követhetô e három geometriai elem áthatása mint az építészeti formálás alapvetô eszköze. Ívelt és szögletes kubusok harmonikus együttélése, kontrasztok és kiegyenlítôdések, sorolás, ritmus, szimmetria és aszimmetria.
Az épület az építészettörténet azon mûveinek sorába tartozik, melyekrôl kicsit pongyolán azt szokták mondani: nagy szobrászati tudással, formázó készséggel készültek. Magam pontosabbnak és az építészeti megfogalmazáshoz közelebb állónak érzem annak a ténynek a rögzítését, hogy az épületnek öt (vagy több) homlokzata van. Az épületet méretei, körüljárhatósága, plasztikussága ugyanakkor mégis szoborszerûvé teszik. Tömegének kontúrja, összemetszôdései minden képzeletbeli lépésrôl, minden nézôpontból finoman változva, más-más képet mutatnak.
A toronysisak éleivel és átlóival megrajzolt kocka.
A zömök, zárt tömegen egy könnyed, áttört jelzés, a kocka rehabilitációja (Beszélô, 2000, március) irányában tett gesztus.
Le Corbusier a régi helyén, korábbi templomok megmaradt köveibôl építette templomát. Az ívelt, monolit vasbeton tetôvel korának legkorszerubb technológiáját alkalmazta. Bán épületének meghatározó formáját az Alföldön máig élô, ôsi technológiával, helyszínen található anyagok felhasználásával épített épületként tervezte. Földbe ásott fa, cölöpökre font vesszô, váz közé döngölt, tapasztott vályogfal, úgynevezett vert fal, fehérre meszelve. (A monolit vasbeton szerkezetnek is ez az építéstörténeti elôzménye.) Fedése a szerkezettel és a gondolattal teljes összhangban fazsindely.
A templomtér fala szinte teljesen tömör, azt a védelmet és biztonságot sugározza, melyet látogatói elvárnak tôle.
A felületek dísztelenek, csak a forma, az anyag és a fény létezik. A szószéket és a felette a perspektívát erôsítendô ferdén elhelyezett keresztet, takart, periszkópszerû nyíláson keresztül érkezô fény világítja meg. A templomtér a tetô síkjában kialakított, szerkezeti gerendákkal osztott kereszt alakú nyíláson át kap misztikus megvilágítást.
A templom tervei 199395 között születtek, Bágyi István fiatal, lelkes, varjúlaposi katolikus pap felkérésére. A megrendelô tartózkodással fogadta a vázlatokat, de a tanyasi emberek, a templomot majdan használó hívôk egyértelmu, egységes kiállása a terv mellett meggyôzték ôt a koncepció helyességérôl. A pap korai halála az épület felépítését megakadályozta. Így a fontos mû oly sok más, papíron maradt tervvel együtt csak kevesekhez jut el. Ezért tartottam fontosnak felhívni rá az olvasó figyelmét.
Most azért, mivelhogy az Úr választott téged, hogy néki szent házat építs: légy erôs és készítsd meg azt. Krónika I. könyve 28. 10.
Bán Ferenc DLA (1940 Tokaj, Ybl-díj 1986, Kossuth-díj 1994)
Épületek:
196970 Balatonföldvár, Üdülôhelyi klub
196972 Mátészalka, MOM Szemüveglencse és Folyadékmérô
Gyára
197277 Nyíregyháza, Megyei Tanács Továbbképzô
Intézete
1973 Nyíregyháza, Bessenyei György síremléke
197478 Nyíregyháza, TITÁSZ Székház
197981 Nyíregyháza, Muvelôdési Ház
198085 Mátészalka, Városháza
198182 Nyíregyháza, katolikus templom
198183 Kisvárda, Városháza
198183 Tiszavasvári, Városháza
198385 Nyíregyháza, Szakszervezeti Székház
198385 Nyíregyháza, Színészlakóház
és Mûvész Presszó
198688 Mátészalka, Színház
1987 Záhony, uszoda; Nyíregyháza, lakóházak,
iskolák
1990 Nyíregyháza, napenergia-ház
1996 Nyíregyháza, Metropol Áruház
Tervpályázatok:
I. díjas pályázatok
1970 Nyíregyházi Mûvelôdési Ház
1973 Bessenyei György síremléke
1988 OKHB Bankszékház
1989 Miskolc, Avas templom, kolostor (Ficzek Istvánnal)
1992 Európa Szálló
1992 Világörökség, Párizs
1993 Metropol Áruház
1996 Debreceni Kollégium
1997 Nemzeti Színház, Budapest
1999 Clark Ádám téri irodaház
2000 Jókai téri épületegyüttes, Nyíregyháza