Nagy Bálint
Patakparti iskola
Turányi Gábor és Földes László visegrádi
épületérôl
„Az építész – akarja, nem akarja – szembe kell nézzen az esztétikai kihívással. Másfelôl viszont, mivel az épületeket mindenfélére használjuk, véleményt alkotunk arról is, hogy a tér, amiben élünk és ténykedünk, kényelmes-e, lehet-é benne több embernek léteznie, hogy az épület célszerûen lett-é megalkotva. Vagyis az építésznek szembe kell néznie a funkcionális kihívással. Ez a kettôs kihívás – és harmadikként bízvást említhetjük a publikusság kényszerhelyzetét – egyedülálló felelôsséggel terheli az építészt mûvésztársaihoz képest.” (Petri György)
Mélységesen egyetértek Petrivel az építész
felelôsségét illetôen. Azt gondolom, ez a felelôsség
kiterjed az építészeti alkotás teljes körére.
Nincs tervezési feladat, melynél felmentést lehet adni/kapni.
Van viszont tervezési feladat, melynél az építész
felelôssége megsokszorozódik. Ez a feladatcsoport az alapfokú
oktatási alapellátás intézményeinek köre
(óvoda, általános és középiskola).
Fokozott a felelôsség, mert az ifjak ezekben az épületekben
sajátítják el a követendô magatartásmintákat,
a tanulás alapjait, az együttélés és a dolgozás
szabályait. Fokozott a felelôsség, mert ez a korosztály
a legnyitottabb minden dolgok befogadására. Fokozott a felelôsség,
mert olyan építészeti, tárgyi kultúra bemutatására,
alkalmazására van itt mód, amely az esetek többségében
sajnálatos módon szöges ellentétben van a nebulók
otthoni környezetével. (Lásd az áprilisi számban
az „építészeti szemétdomb”-ról
írott gondolataimat.)
Az elmúlt tíz esztendôben dicséretesen sok új
iskola épült és sok iskolát újítottak
fel. Mindet természetesen nem ismerem, de az a benyomásom, hogy
építésztársaim érzik ennek a fokozott felelôsségnek
a súlyát. Karácsony Tamás és Sugár
Péter igényes, szellemes munkája még nem épült
meg. De jelentôs iskola épült Perbálon (Janesch,
Karácsony), Köveskálon (Váncza L., Váncza
N.), Kaposvárott (Ekler), Gyôrben (Czigány, Fodróczy,
Varga F.), Pécsett (Patartics), Bezeréden (Karácsony,
Kund, Páll), Szegeden (Golda, Madzin) és Budapesten is (Zoltai).
A sor nem teljes.
Ebbôl a jelentôs mûveket tartalmazó mezônybôl
is kiemelkedik a Turányi–Földes szerzôpáros
Visegrád melletti erdei iskolája.
A város felôl közelítve az épülethez
az jutott eszembe, ezt nem is a tisztelt kollegák tervezték.
Ezt az ékszert ilyen magától értetôdôen
természetesre csak a patak vize moshatta ki a hegy oldalából.
Ez nem egy alkotói pillanathoz köthetô mû, ez a természet
évszázados munkájának eredménye. Közelebb
kerülve, és a házat jobban megtanulva, rájöttem,
majdnem igazam volt. Évszázados, évezredes, kultúrákat
átfogó építészeti tudást sûrítettek
bele ebbe a házba. Alaprajzi szerkesztése, tömegalakítása
Mükéné városának lakóegyüttesét
(i. e. 1600–1100), sejtszerûsége, a folyamatos bôvítés
lehetôsége az anasazi indiánok sziklapalotáját
(1100–1300), homlokzatainak kôbôl kibontott homlokzatavolta
a hindu szikla szentélyek eszköztárát és
arányait (i. e. 2–1. század), az épület és
a hegy közötti terek a zimbabwei fellegvár ívelt folyosóját
(XI–XV. század) idézi. És a sor itt sem teljes.
Turányi és Földes ÉPÍTÉSZ. A kezükben/fejükben
van mindez. Így van ez akkor is, ha az alkotás során
nem jutottak eszükbe az általam felsorolt párhuzamok, esetleg
nem is ismerik valamennyit.
De a közvetlen elôzmény, a társmû mindenekelôtt
és mindenekfelett Frank Lloyd Wright vízesésháza.
A két mû közötti összefüggés számomra
egyértelmû. A helyszínek hasonlósága, a
lépték és az arányok visszafogottsága,
a mindezekkel összefüggô anyaghasználat könnyen
belátható. A legfontosabb azonban a mûvek minôségének
azonossága. Visegrádon az Apátkúti patak partján
minden megtörtént, ami Pennsylvaniában a Rear Run-nál.
Szentkirályi Zoltán megfogalmazása a vízesésházról
„...mindez annyira magától értetôdô,
a tájjal organikusan együtt élô forma annyira természetes,
hogyha egyszer láttuk, az a gondolat fogalmazódik meg bennünk:
a Vízesésház szükségszerûen lett olyan,
amilyen, oda mást nem is lehetett volna építeni”
– szó szerint illik az erdei iskolára is.
Ebbôl a minôségébôl nem von le semmit a megépült
ház elkerülhetetlen kelet-európaisága. Itt élünk
és itt építünk. A jó mû szerencsére
átüt mindezen.
Földes László
Fontosabb megépült munkák:
Lakóház, Budapest, 1992 (Tervezôtárs: Turányi
Gábor)
Erdei Iskola, Visegrád, 1994–96 (Tervezôtárs: Turányi
Gábor)
Fonó, Zeneház, Budapest, 1997
Városháza bôvítése, Érd, 1997–99
(Munkatárs: Pethô L.)
Lakóház, Budapest, 1998–2000 (Munkatárs: Pethô
L.,
Korda Zs.)
Fontosabb pályázatok:
3 lakóház, Maassluis, Rotterdam, Hollandia, 1999, I. díj
(Tervezôtárs: Pethô L.)
Sport- és szabadidô-központ, Budapest, 1999, III. díj
(Tervezôtárs: Göde A., Pethô L., Szokolyai G.)
Turányi Gábor
DLA, Ybl Miklós díj 1984
Fontosabb megépült munkák:
Üdülôépület, Badacsonytomaj, 1983
Lakóház, Budapest, 1983
Plébánia, Budapest, 1986 (Munkatárs: Vincze László)
Lovasközpont, Debrecen, 1988
Lakóház, Budapest, 1992 (Tervezôtárs: Földes
László)
Irodaépület, Budapest, 1992 (Tervezôtárs: Szalay
Tihamér, Vörös Ferenc)
Erdei Iskola, Visegrád, 1994–96 (Tervezôtárs: Földes
László)
Porcelánmanufaktúra, Herend, 1997–99 (Tervezôtárs:
Simon István, Göde András, Ignácz Erika, Kalmár
László, Klemm Gabriella)
Villa, Budapest, 1997–98 (Tervezôtárs: Ivány Lenke)
Villa, Budapest, 1998
Fontosabb pályázatok:
Kilátótorony, Budapest, 1993, II. díj
Arborétum épület, Budapest, 1993, I. díj
EXPO ’96 Magyar Pavilon, Budapest, 1994, I. díj
BME Építészmérnöki Kar, Budapest, 1996, II.
díj
Piarista gimnázium, templom és rendház, Szeged, 1996,
II. díj
Porcelánmanufaktúra, Herend, 1997, I. díj
Nemzeti Színház, Budapest, 1997, Kiemelt megvétel (Tervezôtárs:
Kis Péter)
Kapuvári ház, Veszprém, 1998, I. díj
Erdészeti információs központ, Budapest, I. díj
|
|
|
|