1998
|
"Budenz utca"
|
társasház - pályázat
|
Budapest
|
ÁLOMHÁZ 1999/3.
1998 augusztusában a faxmasina pályázati
felhívást nyomtatott ki. Kellemesen meglepõ volt a
szöveg.
Elõször is: egy magán-építõipari
cég önként pályázotot ír ki egy
társasházra. Másodszor: meglepett a felhívás
hangneme és tartalma. Idézet a kísérõlevélbõl:
"... keresünk építész-tervezõ partnert,
akivel együttmûködve, az ebben a budai térségben
meglévõ legjobb házak színvonalát szeretnénk
elérni, mely színvonal a századelõ mesterei
közül Györgyi Dénes, Málnai Béla, Hikisch
Rezsõ, Molnár Farkas, Kozma Lajos, Ligeti Pál, Zrumeczky
Dezsõ, Wellisch Andor, Fischer József és még
sok más neves építész mûveivel jellemezhetõ."
A pályázotot a mellékelt mûvel megnyertük.
Itt azonban a szép, tiszta történet összezavarodott.
A társasház nem a mi terveink szerint épül. Minket
egy másik feladattal kárpótoltak. A társasházi
lakások tervezése igen nagy elõrelátást,
empátiát és gazdag fantáziát igénylõ
feladat, hiszen az esetek nagy részében - mint ebben az esetben
is - a tervezés fázisában a majdani lakástulajdonosokkal
- így azok konkrétan meghatározott igényeivel
- a tervezõ nem találkozik, családi körülményeiket,
életmódjukat nem ismeri. Márpedig az igénnyek
"testre szabottak", tehát a tervezés során
funkcionálisan, mûszakilag és esztétikailag elképzelhetõ,
egyúttal az építési szabályokat is kielégítõ
építészeti, szerkezeti és épületgépészeti
megoldások sokaságát kell végig gondolni és
egymáshoz illeszteni ahhoz, hogy a terv annyira flexibilis és
verbális legyen, - az adott keretek között - minden potenciális
vásárló a számára leginkább megfelelõt
választhassa ki. Fontos hangsúlyozni, hogy a felkínált,
megtervezett változatok és kombinációk közül
történõ kiválasztásról legyen szó,
csak így biztosítható, hogy az épület magas
használati és esztétikai értékekkel,
szakszerûen valósuljon meg. Ezért tervünkben egy-egy
lakószint alaprajzának több lehetséges változatát
is elkészítettük. Az épület tömegének
megformálásánál a BAUHAUS formavilágából
indultunk ki, ezt a belsõ terek szervezése is indokolja. Kisérletet
tettünk az oly sokat szidott lapos tetõ rehabilitálására.
Az építtetõk általában idegenkednek a
lapos tetõs épületektõl, ami az utóbbi
évtizedekben megvalósult lakótelepek láttán,
víz- és hõszigetelési és egyéb
problémáik ismeretében indokoltnak tûnik. Ezért
számítani kell arra, hogy a laikusok az általuk nem
ismert, korszerû és megbízható szigetelési
eljárások létjogosultságát is megkérdõjelezik.
A lapos tetõvel - sajnálatos módon - a lakótelepi
lakásokkal kapcsolatos összes egyéb - funkcionális,
alapterületi, szociális-szociológiai stb. - problémát
is össze szokás kapcsolni. Az emberek általában
nem ismerik a 30-as évek mai napig korszerû, igényes
BAUHAUS-épületeit, melyeknek számos képviselõje
megtalálható a budai kerületekben, ezért pályázati
anyagunk mellékletében bemutattunk néhány példát.
Fontos hangsúlyozni, hogy a korszerû technológiákkal
és anyagokkal a kérdéskörhöz kapcsolódó
mûszaki problémák korrekt módon megoldhatók,
a flóratetõ - vagy más néven zöldtetõ
- pedig kifejezetten növeli a szerkezet élettartamát,
kedvezõbbé teszi a mikroklímát, ráadásul,
ha megfelelõen gondozzák, igen esztétikus lehet. A
tervezett épület háromtraktusos, szintszáma pince
+ földszint + 2 emelet. Az alaprajzok tervezésénél
legfontosabb szempontjaink az egyszerûség, áttekinthetõség,
tágas, nagyvonalú, de alkalmasint szeparálható
terek kialakítása és a kényelmes, sokoldalú
használhatóság voltak. Ehhez a kiindulási alap
egy kilencosztású tér, melynek egységei tovább
oszthatók, és az egyes alaprajzi változatok között
is tetszõlegesen kombinálhatók, egymással megcserélhetõk.
Ez azt jelenti, hogy ezekbõl számos további lakásvariáció
állítható össze, a homlokzati kialakítás
megváltoztatása felborítása nélkül.
Az épületet úgy helyeztük el a telken, hogy az utca
felõli oldalon a jelenlegi, bevágott sík területet
- a két nagy fenyõfa megóvása mellett - terazsosan
feltöltöttük, részben visszaállítva
a természetes terepesést. A földszinti padló szintjét
az utcai járda és az épület hátsó
frontjának vonalánál húzodó terepszint
átlagán határoztuk meg. Így az északnyugati
telekhatár mellett kényelmes lehajtórámpán
lehet lejutni a pinceszinti teremgarázsba, mely részben az
épület alatt, részben pedig annak kontúrján
kívül, intenzív flóratetõ alatt helyezkedik
el, lakásonként egy-egy tárolóhelyiséggel,
kukatárolóval. A pince délkeleti frontjára kerül
a masszásmedencével is felszerelt uszodatér, melyhez
szauna, pihenõhelyiség, konditerem és lakásonkénti
öltözõblokk kapcsolódik. Az úszómedence
az épület alól kilóg, üvegtetejét
nyáron el lehet húzni, így a tér részben
nyitottá válik. A délkeleti oldalon csigalépcsõ
vezet föl a kertbe. Az utóbbi évtizedek gyakorlatától
eltérõen, a viszonylag nagy alapterület számunkra
nem azt jelentette, hogy annyi szobát helyezünk el, amennyit
csak lehetséges, hanem elegáns, tágas, a tehetõs
és igényes polgári réteg, az elfoglalt, lakásukat
reprezentációs célokra is használó üzletemberek,
illetve az otthoni munkahelyen dolgozó, fõleg értelmiségi
réteg életviteléhez próbáltunk igazodni.
Így tehát egyes lakásokat önállóan,
a lépcsõházból közvetlenül megközelíthetõ
személyzeti szobával, vendégszoba-blokkal, orvosi rendelõként,
ügyfél fogadására is alkalmas irodaként
is mûködtethetõ egységgel alakítottunk ki.
Az üzleti vacsorák, fogadások adását és
a hagyományos, polgári életvitel megvalósítását
az elsõ emeleti lakás szolgálhatja elsõsorban.
A középen egymás mellé felfûzött három
szoba összenyítva tágas, reprezentációs
teret biztosít, tolóajtókkal elválasztva pedig
az "ebédlõ-könyvtárszoba-lakószoba"
eggyüttesét állítja vissza. Mindezek a funkciók
- kisebb területen - a második emeleti lakásban is megvalósíthatók,
a nappali szoba itt azonban csak két egységre bontható.
A két földszinti lakás 1-3 személy számára
biztosíthat igazán kényelmes, komfortos életteret.
Ezek a konyha melletti, különálló, gardróbos,
fürdõszobás szoba miatt alkalmasak több generáció
számára, vendégek elszállásolására,
valamint a személyzet elhelyezésére is. Mindhárom
szinten a nappali funkciókról leválasztva helyeztük
el a hálószoba-blokkot, a gardróbon át megközelíthetõ,
tágas háló- és fürdõszobákkal.
Az északnyugati oldalon, a lépcsõház körül
találhatók a háztartási és vizeshelyiségek.
A konyhát is erre a frontra, minden esetben külön helyiségbe
telepítettük, ám - igény szerint - a nappali szobával
- ebédlõvel ez a tér összekapcsolható,
egybennyítható. A nappali és hálószobákhoz
kisebb-nagyobb, a második emeleti lakás két oldalához
pedig hatalmas teraszok kapcsolódnak. A zárófödémet
extenzív flóratetõként terveztük.
Tervezõ: Nagy Bálint / 1998
|